„Sokan féltékenyek emiatt, de nekünk jobb így.” Év elején ezt mondata az NOS Journaalban egy festő aki a kollektív munkaszerződésében szereplő megállapodásra reagált, amely kimondja, hogy a bérek az árakkal együtt automatikusan emelkednek. Alig kilenc hónappal később a munkáltatók ezen változtatni akarnak.
A szakszervezeti FNV célkitűzése, hogy a lehető legtöbb ágazatban megállapodjon a munkáltatókkal arról, hogy az inflációt teljes mértékben kompenzálják a bérekben. Ez azonban csak néhány esetben sikerült. Egy fontos ágazat, amely ilyen ígéretet tett, a festőké.
„Senki sem számított 10 százalék feletti inflációs rátára” – mondja Henk den Boer a festőcégek nevében. „Ha ezt kompenzálnunk kell, az ágazat csődbe megy. Már most is az anyagköltségek hatalmas növekedésével szembesülünk. Ezt általában nem tudjuk továbbadni az ügyfeleknek. Egy ilyen béremelést ráadásul nem lehet kitermelni.”
A komposoknak is jár az emelés
Egy kisebb kollektív munkaszerződésre, amelyet a Stichting de Maasveren kötött, szintén nyomás nehezedik. Ők is megállapodtak, hogy teljes mértékben kompenzálják az inflációt. „Most másképp csináltam volna” – mondja Lars Cleijne igazgató. „Megállapodhattunk volna például a maximális béremelési mértékben.” Az elmúlt hónapokban több más munkáltató is tartalmazott ilyen maximális százalékot a kollektív szerződésekben. Például a Cargill cég kikötötte, hogy az árak kompenzációja legfeljebb 5 százalék.
Cleijne nem kötött ki ilyen maximumot, és ezért tárgyalni akar a szakszervezetekkel. „Ha teljes mértékben kompenzálnunk kell az inflációt, két dolgot tehetünk. Kevesebb kompot üzemeltethetünk, vagy emelhetjük az árakat. Ezt meg fogjuk vizsgálni.”
Egy másik kis kollektív szerződésben, a független önkormányzati sport- és szállásadó társaságokban a megállapodás érintetlen marad, de rámutatnak, hogy kivételes helyzetekben az ígérettől el lehet térni. A munkáltatók egyelőre élnek ezzel.
Van ahol inflációkövető az emelés, de gyakran csak egy bizonyos százalékig
Egyes kollektív szerződésekben az inflációról szóló megállapodásokat is belefoglalják a megállapodásba, de ezt az kollektív szerződések átlagos bérekemelésében maximálják. Ez a százalékos érték meg sem közelíti meg az infláció jelenlegi szintjét. Az elmúlt hónapokban a kollektív szerződések átlagosan 4 százalék körüli béremelésről szóltak.
A belgáknál teljesen normális az inflációkövető béremelés
A szakszervezet az automatikus árkompenzációról akarna állapodni. Ez egy olyan megállapodás, amely Belgiumban gyakori, és több mint negyven évvel ezelőtt Hollandiában is gyakori volt számos ágazatban.
1982-ben a munkáltatók és a munkavállalók a Wassenaari Megállapodásban megállapodtak a bérek mérsékléséről, ami azt jelentette, hogy ez a klauzula számos kollektív szerződésből eltűnt. A vállalatok egy kis részénél, például a kikötői társaságoknál és a Gasunie esetében még mindig érvényben vannak ezek a munkavállónak kedvező kitételek.
A belgáknál alkalmazott mechanizmusról már korábban írtunk, ITT.
Ezzel szemben Hollandiában…
A munkáltatók a bér-ár spirál veszélyére mutatnak: szerintük ez történne akkor, ha a megállapodás ismét bekerül számos kollektív szerződésbe. A bérek emelkednének, mert az árak emelkednek, majd a munkáltatók ismét megemelnék az árakat, ami viszont a bérek újbóli emelkedését okozná. Ez olyan ciklust hozhat létre, amely elméletileg végtelenségig folytatódik, bár ezzel a veszéllyel a szakszervezetek és egyes közgazdászok nem értenek egyet.
Mekkora béremelést követel a legnagyobb holland szakszervezet?
Kelt: 2021. szeptember 21
Nem csak fizetésemelést, hanem „lényegesen több” állandó munkahelyet is szeretne az FNV szakszervezet. Ezzel vág neki a jövő évi kollektív szerződések tárgyalásának a munkavállalói érdekképviseleti szervezet.
Az FNV véget akar vetni annak, amit a szakszervezet „a rugalmas konstrukciók burjánzásának” nevez. Ennek eredményeképpen a munkavállalóknak kevesebb beleszólásuk van a munkájukba, és kevésbé tudják befolyásolni a rájuk vonatkozó kollektív szerződéseket. Zakaria Boufangacha, az FNV alelnöke szerint már kötöttek is ilyen megállapodásokat, de ez nem elégséges.
„Most cselekvést követelünk, lényegesen több szerződést határozatlan időre. És nem azt a maroknyi szimbolikus lépést, amit mostanában a munkáltatók jelenleg hajlandóak megtenni. A tisztességes munkaerőpiac a jó kollektív szerződésekkel kezdődik.”
A szakszervezet szerint főleg a fiatalok, a nők és különösen a migrációs hátterű emberek kapnak alacsony fizetést és rugalmas munkaszerződéseket, miközben nélkülözhetetlen és kulcsfontosságú munkát végeznek. Jobban meg kellene becsülni például a logisztikai központokban és szupermarketekben végzett munkát– írja közleményében az FNV.
100 euró extra havonta
Az FNV szerint megbecsülésüknek minden alkalmazott esetében havi bruttó 100 eurónak kell lennie. „A bérszakadék az alacsony és magas bérűek között az elmúlt években nőtt. Azzal, hogy mindenkinek ugyanannyit adsz, csökken ez a különbség” – mondja Boufangacha. „Ahhoz, hogy vonzóbbá tegyük az alacsonyan fizetett, kulcsfontosságú munkát igénylő emberek munkáját, több fizetésre és új kollégákra van szükség.” A szakszervezet ezúttal tehát nem a szokásos módon, százalékban teszi ki bérkövetelését.
Az FNV szerint a béreket az infláció miatt továbbá automatikusan kompenzálni kell, hogy ne csökkenhessen a fizetések vásárlóereje. Évi 2 százalékos inflációval és plusz 100 euróval számolva ez 7,9 százalékos béremelést jelentene azoknak, akik minimálbért kapnak. Az átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállalók esetében ez 5,5 százalékos béremelést jelentene.
A VNO-NCW munkaadói szervezet szerint nem minden munkavállalónál lehet bérkövetelést érvényesíteni, hanem ágazatonként kell megvizsgálni a helyzetet. A munkaadói szervezet hangsúlyozza, hogy a konkrét helyzetre szabott megoldásokra van szükség. Ez azért szükséges, mert egyrészt a koronavírus miatt bizonyos ágazatokban még mindig nagy a bizonytalanság, más szektorok pedig jól teljesítenek.
Jó kiindulási pozíció
Minden évben, a Prinsjesdag előtti napon az FNV bejelenti azt a bérkövetelményt, amellyel a szakszervezet tárgyalásokat kezd az új kollektív szerződésekről. Az FNV tavaly 5 százalékos bérkövetelményre törekedett azokban a létfontosságú szakmákban és ágazatokban, ahol a koronavírus ellenére jól mentek a dolgok. A szakszervezet évek óta szorgalmazza az óránkénti 14 eurós minimálbért bevezetését.
Júniusban az FNV már bejelentette, hogy elkötelezett egy komoly bérkövetelmény mellett. Akkoriban az idei kollektív szerződések átlagos béremelése 1 százalék volt. Mivel az infláció 2,1 százalék volt, ez a béremelés több mint egy százalékkal kevesebb vásárlóerőt eredményezett. Az FNV szerint a jelentős munkaerőpiaci kereslet miatt most jó kiindulási helyzetből futnak neki a tárgyalásoknak.
Forrás: nos.nl
Kép forrása: wikimedia.org/Donald Trung Quoc Don